Mara Colecchia
Vénusz
Ez a formavilág sok helyen tetten érhető: a női test őstörténeti ábrázolásaiban is, mint a Willendorfi Vénusz, a kortárs építészetben (víztárolók) és a biológiában is (a sejt felhasadása) megjelenik. A mű témája a szexuális szabadság: a két egyforma gömb egymáshoz varrva a termékenységre (mell, tojás) utal. Ha azt nyakláncként viselik a női testen, akkor a mell másolatává válik. Egyfajta bőr a bőrön.
Olyan, mintha egy nő azt mondaná egy külső szemlélőnek: Én hordozom ezt a hihetetlen reprodukciós és táplálási potenciált, és ez csak akkor elérhető számodra, ha úgy döntök, hogy feltárom a titkát.
Ezt az alakot rendkívül érzékinek és vonzónak találom mind a férfiak, mind a nők számára, mert a már történelem előtti kulturális örökségünkben is rendkívül jelentős szereppel rendelkezett. Mindenki számára azonosítható, és nincs szükség további magyarázatokra: a tárgy a saját történetét meséli el.
Egy másik gondolati síkon ugyanez a nyaklánc az újrahasznosítást mutatja be: régi baseball labdák elnyűtt bőrét használtam fel. A labdákat „megnyúztam” és kitömtem töltelékkel, majd végül összevarrtam, és gyöngyöket hímeztem rá a rajta található lyukakon keresztül. A használt bőrön a már meglévő lyukakba való hímzés ötlete igencsak sokatmondó számomra: az a gyakorlat, hogy újra összeállítok valamit, amit iparilag hoztak létre, majd szétszedtem, az ősi női kézműves készségek felhasználásával. Önmagában is üzenetté válik; azért is, mert a baseball-labdák a férfiak uralta sporttársadalom szimbólumai. Sok minden, ami ezt a sportkultuszt és az eredetét körül lengi, a történelmi nemi és faji megkülönböztetésben gyökerezik. Ezért úgy döntöttem, hogy kivonom ezt a szimbólumot a kontextusából, és új jelentéssel ruházom fel, amely a női szexualitás erejére utal. Úgy gondolom, hogy az egész folyamat sokrétű jelentéssel bír.
Felhasznált anyagok: újrahasznosított bőr 3 használt baseball labdából, tömőanyag, nylon cérna, gyöngyök magokból, édesvízi gyöngyök
Venus
The shape of this ornament stems from prehistorical representations of the female body, in particular the Venus of Willendorf, contemporary architecture (water silos), and biology (the splitting of a cell). The theme of this piece is Sexual Freedom: two identical spheres stitched together refers to fertility (breast, eggs) and when worn on a female body as a necklace, they become like a replica of the woman’s breast. Skin on skin.
It’s like a statement of a woman: I am carrying this incredible potential for reproduction and nurturing, and it is available to you, when I decide to unveil its mystery. I find this shape extremely sensual and attractive to both men and women, because it belongs to our prehistorical cultural heritage. It is universally recognisable and does not need further explanations: the piece tells its own story.
On another level, this necklace is also the representation of up-cycling; I utilized worn out leather from used baseballs, which I skinned and filled with stuffing, and eventually stitched back together embroidering seed beads through their pre-made holes. The idea of embroidering into pre-made holes on used leather is extremely meaningful to me: the practice of re-composing something that was created industrially and then dismounted as well as using ancient female artisanal skills works as a message on its own. In addition, baseballs are symbols of a male dominated sport society, which is associated with historical gender/racial discrimination. I decided then to remove this symbol from its historical context, and turn it into a new symbol, one that is hinting at female sexual power. I think that the whole process itself also carries meaning.
Materials: upcycled leather from 3 used baseballs, stuffing, nylon thread, seed beads, water pearls
Vénusz
Ez a formavilág sok helyen tetten érhető: a női test őstörténeti ábrázolásaiban is, mint a Willendorfi Vénusz, a kortárs építészetben (víztárolók) és a biológiában is (a sejt felhasadása) megjelenik. A mű témája a szexuális szabadság: a két egyforma gömb egymáshoz varrva a termékenységre (mell, tojás) utal. Ha azt nyakláncként viselik a női testen, akkor a mell másolatává válik. Egyfajta bőr a bőrön.
Olyan, mintha egy nő azt mondaná egy külső szemlélőnek: Én hordozom ezt a hihetetlen reprodukciós és táplálási potenciált, és ez csak akkor elérhető számodra, ha úgy döntök, hogy feltárom a titkát.
Ezt az alakot rendkívül érzékinek és vonzónak találom mind a férfiak, mind a nők számára, mert a már történelem előtti kulturális örökségünkben is rendkívül jelentős szereppel rendelkezett. Mindenki számára azonosítható, és nincs szükség további magyarázatokra: a tárgy a saját történetét meséli el.
Egy másik gondolati síkon ugyanez a nyaklánc az újrahasznosítást mutatja be: régi baseball labdák elnyűtt bőrét használtam fel. A labdákat „megnyúztam” és kitömtem töltelékkel, majd végül összevarrtam, és gyöngyöket hímeztem rá a rajta található lyukakon keresztül. A használt bőrön a már meglévő lyukakba való hímzés ötlete igencsak sokatmondó számomra: az a gyakorlat, hogy újra összeállítok valamit, amit iparilag hoztak létre, majd szétszedtem, az ősi női kézműves készségek felhasználásával. Önmagában is üzenetté válik; azért is, mert a baseball-labdák a férfiak uralta sporttársadalom szimbólumai. Sok minden, ami ezt a sportkultuszt és az eredetét körül lengi, a történelmi nemi és faji megkülönböztetésben gyökerezik. Ezért úgy döntöttem, hogy kivonom ezt a szimbólumot a kontextusából, és új jelentéssel ruházom fel, amely a női szexualitás erejére utal. Úgy gondolom, hogy az egész folyamat sokrétű jelentéssel bír.
Felhasznált anyagok: újrahasznosított bőr 3 használt baseball labdából, tömőanyag, nylon cérna, gyöngyök magokból, édesvízi gyöngyök
Venus
The shape of this ornament stems from prehistorical representations of the female body, in particular the Venus of Willendorf, contemporary architecture (water silos), and biology (the splitting of a cell). The theme of this piece is Sexual Freedom: two identical spheres stitched together refers to fertility (breast, eggs) and when worn on a female body as a necklace, they become like a replica of the woman’s breast. Skin on skin.
It’s like a statement of a woman: I am carrying this incredible potential for reproduction and nurturing, and it is available to you, when I decide to unveil its mystery. I find this shape extremely sensual and attractive to both men and women, because it belongs to our prehistorical cultural heritage. It is universally recognisable and does not need further explanations: the piece tells its own story.
On another level, this necklace is also the representation of up-cycling; I utilized worn out leather from used baseballs, which I skinned and filled with stuffing, and eventually stitched back together embroidering seed beads through their pre-made holes. The idea of embroidering into pre-made holes on used leather is extremely meaningful to me: the practice of re-composing something that was created industrially and then dismounted as well as using ancient female artisanal skills works as a message on its own. In addition, baseballs are symbols of a male dominated sport society, which is associated with historical gender/racial discrimination. I decided then to remove this symbol from its historical context, and turn it into a new symbol, one that is hinting at female sexual power. I think that the whole process itself also carries meaning.
Materials: upcycled leather from 3 used baseballs, stuffing, nylon thread, seed beads, water pearls
